Élet és Irodalom: A. A. Milne: Micimackó – Alföldi Róbert előadásában

 

Medve? Bocs?

Az első meglepetés mindjárt a felütés: Az olvasóhoz című bevezető hallatán nem is sejtjük, ki a megszólaló – ő lenne Micimackó? Mély hang és lassú, megfontolt, már-már akadozó beszéd az övé, és csak percek után ismerjük fel: ez nem más, mint medvedörmögés. Alföldi Pagonyában minden szomorkás, és ha a Karinthy-fordítás humorát hiányoljuk, keresgélhetünk egy ideig, mire a derűt megtaláljuk.

A Karinthy-fordításból ismert „csacsi” vagy a „csekély értelmű” állandó jelzők egyike sem érvényes Alföldi Róbert Micimackójára. Az első meglepetés mindjárt a felütés: Az olvasóhoz című bevezető hallatán nem is sejtjük, ki a megszólaló – ő lenne Micimackó? Mély hang és lassú, megfontolt, már-már akadozó beszéd az övé, és csak percek után ismerjük fel: ez nem más, mint medvedörmögés. Alföldi Pagonyában minden szomorkás, és ha a Karin­thy-fordítás humorát hiányoljuk, keresgélhetünk egy ideig, mire a derűt megtaláljuk.

A derű azonban megtalálható, legalábbis bizonyos karakterek esetében. Alföldi Nyuszija megmosolyogtatóan tudálékos, Zsebibaba selypegése pedig a színészi kelléktár gazdagságáról tanúskodik. A felolvasás örömjáték voltára is van bizonyíték: Malacka visításba hajló beszédhangsúlya, például amikor Kanga a magát Zsebibabának álcázó, víztől irtózó kis disznót megfürdeti, vagy Zsebibaba sikkantgatása, amikor elsodorja a víz, kivételesen jó pillanata ennek a Micimackó-feldolgozásnak.

Ám mintha a hangoskönyv közhangulat-felelőse Füles lenne. Lemondó, kedvező fordulatokban kételkedő lénye azt sejteti, itt bizony emberrel van dolgunk, nem szamárral, és levonhatjuk a következtetést: Alföldi felnőttmeseként olvassa A. A. Milne Micimackóját.

Mindebben komoly igazolásunk van, hiszen nem először értelmezi ekképp, több mint tíz évvel ezelőtt egy 26 perces kisfilm tette nyilvánvalóvá, hogyan vélekedik a rendező Alföldi a mese valódi célközönségéről. A Nagy Könyvolvasást népszerűsítő programsorozatának alkotó résztvevőjeként sajátos nézőpontot választott, amikor egy rövidfilm keretében a Micimackómesevilágát jelentősen átértelmezte: a Pagony lakóit öregek otthonába költöztette, és a meseszereplők nevére hallgató idős embereket enyhébb esetben habókos, máskor rángó arcizmú, zaklatott idegzetű roncsként ábrázolta. Ő maga Róbert Gidát alakította, aki a sajnálatra méltó horda orvosaként igyekezett koordinálni a kilátástalan életű öregek vegetálását. Ki-kiszólt a kreált kerettörténetből, hogy Milne-ről vagy a könyv születéséről–sikeréről–utóéletéről tájékoztassa a nézőt, de a legtöbbet mégis azzal árulta el, hogy az író és fia, Christopher Robin kegyetlen viszonyáról is beszélt („Apám elvette tőlem a nevemet”), vagy azzal, amikor a Pagony lakóiról megjegyezte, hogy „állatok, ha egyáltalán állatok”, akik csak kóvályognak, és egyedül érzik magukat idillikusnak nem mondható világukban.

A Micimackó újraértelmezése nem példa nélküli, mondhatni, hódít az „új szemszögből láttatás”, csak 2017–2018-ban két film látott napvilágot (Barátom, Róbert Gida [R. Marc Forster]; Viszlát, Christopher Robin [r. Simon Curtis]), amely az együgyű, kedves medvebocs meséjének keletkezéstörténetére helyezte a hangsúlyt, és ezzel arra hívta fel a figyelmet, hogy a valódi Róbert Gida szenvedése árán vált világhírűvé a történet.

De mielőtt a részvét tévútjára lépnénk, érdemes tisztázni: Alföldi Pagonya nem siralomvölgy. Karakterei emberi vonásúak – és nem vagyunk biztosak abban, hogy Alföldi szerint ez teher. Egy hebehurgya lakóközösség tagjai, típusarcok, akiknek személyisége már-már komikusan „sokszínű” és sarkított, még ha a melankólia lengi is körül történeteiket. A szomorúság tónusa Alföldi játékából adódik, a változatos beszédtempóból, a hallgatásokból és elhadarásokból, a kiabálásból és suttogásból. A színész szenvedélyességének köszönhetően a tudálékos nyúl, a kioktató bagoly, a gondoskodó kenguruanya karakterének alapos kidolgozásában nem ismer határt, csak épp a mindig megoldásra törekvő medve hangja lett monoton és kevésbé kifejező, de hát mackó legyen a talpán, aki változatosan képes dörmögni.

„A Micimackó maga az élet. Az az élet, ami esetlen, nehéz, fájdalmas, de szeretetteli és csodálatos” – mondja Alföldi a hangoskönyvhöz fűzött ajánlásában. Ühü, ehe – folytatjuk a gondolatot a medvét idézve, és hozzáfűzzük a magyar fordításból kiemelt, kétségkívül frappánsabb kedvenc mondatunkat: „Bliktri az egész.”

Ruff Borbála

Forrás: Élet és Irodalom

Megvásárlom!