Népszava: Kosztolányi Dezső: Novellák – Lukács Sándor előadásában

 

Esti Kornél hangján

„Megyek az utcán, s egy narancsszín felhőt veszek észre, mely egyedül vitorlázik a kristálytiszta, kék téli égbolton. Délután van, három óra. Egyszerre oly mámora és önkívülete fog el a boldogságnak, hogy meg kell állnom, a falba fogóznom, hogy el ne szédüljek.”

Kosztolányi Dezső e sorai mintha betűnként hordoznák magukban az író kézjegyét, oly jellegzetes a kép és a hangulat. Éppúgy, akárcsak a Tengerszem vagy Esti Kornél történeteinek esetében, amelyek helyenként ismerősnek tűnő felfordulást, másutt valami fanyar, könnyedén elillanó szépséget idéznek meg olvasóik vagy épp hallgatóik számára.

A kulcsnak, a Fürdésnek és néhány további novellának új színezete is lesz Lukács Sándor tolmácsolásában. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hangján elevenedik meg előttünk a Kosztolányi által oly aprólékosan körülrajzolt világ, amelyben egy Appendicitis (vakbélgyulladás) képes karriereket romba dönteni, s ahol az egyszerű rántottát Omelette á Woburn névvel illetik.

A szerző írásai elemi természetességgel szólalnak meg Lukács Sándor hangján, akinek számos más irodalmi mű hangzóanyagát köszönhetjük (ő készített először hangoskönyvet Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényéből is). Mintha csak egy már-már idősödő Esti Kornél szólalna meg általa, egyszerre pajkos, életteli és merengő. Vagy ahogy ő maga mondja a Boldogságban: „zárt, egész és titkos.”

Csepregi Evelyn

Forrás: Népszava

Megvásárlom!

Buy in iTunes